2013. április 19., péntek

Az utolsó percek

Mivel az utóbbi időkben elég sok tapasztalatot gyűjtöttem a "helyes" tanulásról, így gondoltam, megosztom veletek a tapasztalataimat.
Egész sokáig a "még ráér" elvet vallottam, ha a tanulásról volt szó, egészen tavalyig. Akkor aztán életemben először tudva, hogy valóban a nyakamon az érettségi (német, infó), nekiálltam tanulni már év elején mint a kis angyal.
Könnyű volt? Nem. Megcsináltam? Hát két ötös érettségim lett. Hogy csináltam? Mindjárt elmesélem.

Időbeosztás:

Ez volt, amin nekem is gyökeresen változtatnom kellett, mert míg tizedikben lazán elvoltam az 5-6-ig tanulás, addig pihenés módszerrel, a hirtelen nyakamba zúduló tanulnivalókkal már nem igazán boldogultam így. Szerencsére az elég szoros napirendemnek köszönhetően kialakult, hogy, amint hazaérek, nekiállok tanulni, amíg nem vagyok kész, nincs gépezés, TV nézés, stb.
A hét napból négyet a zenesuliban vagyok délután, így a szabadidőm ezzel megcsappant, de tudtam, hogy most kell tanulnom, mert később nem lesz rá időm. Hát így hagytam el a "még ráér, van időm"-elvet, ugyanis nem volt. :)

Elegendő alvás:

Erre csak ebben a tanévben sikerült rászoknom, hiszen előtte minden más tantárgyból lazán kezeltek (éljen a nyelvi előkészítő), de idén mivel nem is érettségizik előre mindenki, meg amúgy is..., most rá kellett szoknom, hogy a lehető legjobban kipihenjem magam. Nincs hajnalig olvasgatás (pedig imádok éjjel olvasni, akkor nem zavar senki), időben lefekszem, és reggel nem kelek ötkor, hogy még megtanuljak valamit (na jó csak néha, ha délután nincs rá időm, és elfelejtem előre megtanulni).

Beszélj önmagaddal:

"Mindjárt vége, még öt perc" és hasonlók. Ismerős? Ha már sikerült kimásznom az ágyból, alig várom, hogy vissza fekhessek, és minden reggel meg is kell nyugtatnom magam, hogy így is lesz cirka tizennégy óra múlva.

Engedj!

Mikor már túlcsordult az agyad a sok tanulástól, ideje pihenni. Engedj magadnak öt percet, igyál egy kis vizet, állj fel, és utána folytasd. Fontos, hogy ne zárd magad be egy láthatatlan kalitkába, ahonnan nem léphetsz ki.
Ha végképp elmegy a kedved (ismerős érzés), lepd meg magad valamivel! Vegyél egy új ruhát, valami sminkterméket, körömlakkot, bármit, amitől jobb kedved lesz.
Ha már itt tartunk, ilyenkor lazábbra veheted az önkontrollt. Nincs is rosszabb érzés mikor vágysz valamire és nem lehet, a tetejében pedig még tanulnod is kell.
Na, hogy egy kicsit érthetőbb legyen:
  • Bulizz, néha megteheted
  • Engedj a függőségnek!

Oké, ez utóbbi is magyarázatra szorul, mielőtt bárki azt hinné, hogy valami rosszra buzdítok itt mindenkit.
Az előző érettségi felkészülés alatt szoktam rá a kávézásra, de már ott tartok, hogy nem is tudok reggel felkelni nélküle és időnként (na jó mindig) délután is szükségét érzem, néha többször, ami akárhogy is nézzük, koffein-függőség.
Ezt próbálom mindig visszaszorítani, mondván, nem tesz jó a szívemnek, és úgy az egész szervezetemnek, de ilyenkor nem törődök vele. Az utolsó napokban annyit iszom, amennyit szükségesnek érzek, majd utána visszafogom, inkább teázok, méregtelenítek.

Szóval ennyi, amit saját tapasztalatból mondani tudok. Sosem próbálkoztam post-it és egyéb színes papírokkal, vagy egyéb módszerrel, inkább a saját magam meggyőzése volt a kérdés, onnantól a tanulási módszer lényegtelen.

Jó tanulást, és nagyon jó eredményeket kívánok mindenkinek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése